8. A

Osztálykirándulás 8/A

Kétnapos osztálykirándulásra indult a 8.A osztály, melynek helyszíne a Balaton partja volt. Chabat Éva és Fekete Éva tanárnők kísértek minket. Vegyes érzésekkel ültem a buszban közvetlenül az indulás után, mert az osztályommal ez volt az első „ott alvós” kirándulás, és nem tudtam, mire is számíthatok. Szerencsére az aggodalmam alaptalannak bizonyult.
Az első állomás a Jókai Villa volt, majd utána egy barlangba mentünk. Mindkét helyet lenyűgözőnek találtam, de kicsit sajnáltam, hogy a barlang olyan rövid, de a szakszerű idegenvezetésre igazán nem panaszkodhattunk. Ezután felmentünk egy kilátóba, ahova az út ugyan hosszúnak és talán kicsit fárasztónak bizonyult, de a látvány mindenkit kárpótolt.
A kilátó után örömmel szálltunk fel egy sétahajóra kicsit megpihenni. Mikor meguntuk az erős szelet, lementünk a hajó aljába és beszélgettünk.
Ezek után végre elérkeztünk a szállásra, Balatoncsicsóra, ahol lepakoltunk, majd elmentünk egy közeli étterembe, hogy elfogyasszuk a vacsoránkat. A szállás elfoglalása előtt kézműveskedtünk egy fazekasműhelyben. Azelőtt senki nem találkozott ilyesmivel, így élvezetesnek találtuk az elfoglaltságot.
Miután mindennel megvoltunk, szabadon elfoglalhattuk magunkat. Voltak, akik énekeltek, Dávid osztálytársam gitározott, én pedig néhány másik osztálytársammal kosaraztam.
Kilenc óra körül már jócskán besötétedett, így visszamentünk a szobáinkba. Mivel senki nem akart tartósan ott is maradni, osztályfőnökünk úgy határozott, hogy tizenegy óráig mindenki mászkálhat szabadon, de azután már tényleg aludjunk. A pihenésre vonatkozó kérését szinte senki nem vette komolyan, így tanáraink még sok ideig figyelték, melyik szobában nem szeretnének aludni. Végül persze a legeltökéltebb diákok is feladták.
Másnap ellátogattunk a környéken található régi romokhoz, néhány közülük az Árpád-korból maradt ránk. Két fiatal idegenvezető segített nekünk odatalálni és röviden ismertették a romokat. Sajnos bemenni nem lehetett az omlásveszély miatt.  
Ezután megnéztük a Tihanyi Bencés Apátságot, majd kaptunk némi szabadidőt Tihanyban. Hiába volt jó idő, a Balaton hőmérséklete sajnos nem tette lehetővé, hogy fürödjünk benne.
A nagy meleg és a kevés alvás megtette a hatását. A hazafelé tartó buszút csendesen és eseménytelenül zajlott a nagy melegnek és a kevés alvásnak köszönhetően. Szerintem másnap senki nem kelt fel tizenegynél korábban!
(Dombay Zsófia 8.A)