11. B

2017. május 25-én a Jókai 11.B osztályos tanulói - azaz MI - megrohamoztuk nyolckor az iskola előtt várakozó buszunkat. Kisebb-nagyobb táskákkal, bőröndökkel, ajándékoztuk meg a járművet, és mindenki tört hátra a busz végébe, hogy ő uralja a 6 ülést, és bulizza végig az utat a barátaival. De ez szerencsére nem csak a hátul ülőknek adatott meg, mivel a kiváló hifi rendszer segítségével a zene mindenkihez eljutott, így együtt énekelve utaztunk, és vártuk, hogy meghódítsuk Eger városát.
Utunk során megálltunk Gyöngyösön, hogy megtekintsük a Mátra Múzeumot, amelynek kiállítása azért vált érdekessé és figyelemfelkeltővé, mert kitömött állatokkal, gyűjteményekkel, sőt: igazi élőlényekkel is találkoztunk! Végül 2 óra felé megérkeztünk Egerbe, ahol csapatokat alakítva egy szabadulós játékban vehettünk részt. Mindössze 60 perc állt rendelkezésünkre, mialatt különböző logikai és ügyességi feladatokat kellet megoldani, hogy kijussunk egy több mint 6 helységes szobarendszerből. Nagyon izgalmas volt! A program után elfoglaltuk a szállásunkat, ahol kétágyas szobákat kaptunk egy kollégiumban. Vacsora után az estét egy kis vasutazással zártuk, amit - akárhány éves az ember - nem lehet megunni. Este még beszélgettünk, sokat nevettünk, és ki később, ki korábban, de mindenki nyugovóra tért. Másnap reggeli után már el is indultunk, hogy folytassuk a barangolást. Sétáltunk a városban, megnéztünk egy borpincészetet, ahol Egerről, és az akkori fiatalok régi szokásairól is szórakoztató tényekkel lettünk gazdagabbak. Bementünk az egri bazilikába is. Kaptunk szabad programot, ahol mindenki megnézhette magának azt a városban, ami jobban érdekelte, valamint nyugodtan megebédelhettünk. Ezután pedig a híres Marcipán Múzeumba tértünk be, ahol már a kiállítás első darabja láttán többen feltették a kérdést: Ez most tényleg marcipánból van? Ami a legjobban lenyűgözött bennünket, az egy szoba volt, amelynek minden berendezése marcipánból készült. A Marcipán Múzeum után az egri várat térképeztük fel. Körbejártuk és fotóztuk a várat, a kilátást, és hogy bővítsük tudásunkat, a vártól nem messze megtekintettük a Gárdonyi Géza Emlékmúzeumot, ahol az író 1901-ben írta meg az Egri csillagok című regényét.
Az osztálykirándulásunk lassan a végéhez közeledett, már mindenki nagyon fáradt volt, de még szívesen ellátogattunk Szilvásváradra a Fátyol-vízeséshez. Amihez buszozni is kellet, és gyalogolni is. De megérte! Ez az a hely, amit mindenkinek ajánlok, hogy legalább egyszer látogasson el ide! Az élménydús két nap után aztán tényleg hazafelé vettük az irányt, és szinte meg sem álltunk. Én még a hazaúton egy jót beszélgettem és nevettem a barátnőmmel, aztán este megérkeztünk Komáromban, ahol a szüleink már vártak ránk.
Nagyon élveztük az egri kirándulást, és remélem, hogy jövőre is – igaz, hogy ősszel megyünk, mert már VÉGZŐSÖK leszünk – valami hasonló élményben lesz részünk az utolsó kiránduláson.                                
Czita Virág 11.B