Schleusingeni projekt

2019. május 13-án, hétfőn keltünk útra öttagú lánycsoportunkkal, hogy meglátogassuk schleusingeni ismerőseinket, és részt vegyünk a projektünk folytatásában.

Az úton nagy volt az izgalom, kíváncsiság, hisz november óta nem találkoztunk. Vajon milyen lesz a viszontlátás? Emlékeznek-e még ránk? A megérkezés pillanatában azonban minden aggodalom elszállt, mint régi jó barátok köszöntöttük egymást. Ezután a fogadócsaládokhoz utaztunk, ahol minden este izgalmas program várt ránk.

A közös munkát kedden kezdtük el. A médiaprojekt fő témája a globalizáció volt. Párokba szerveződve választottunk egy adott altémát, melyet digitális kérdőívként feldolgoztunk. Kérdőíveinket nemcsak az egyes párok, hanem a német diákok is kitöltötték. Így pontosabb képet kaptunk a globalizáció kulturális sajátosságairól.

Szerencsére a munka mellett a kikapcsolódásra is maradt idő. A szerda délutánt közös bowlingozással zártuk. Csütörtökön pedig Coburg városát látogattuk meg, ahol megcsodáltuk a coburgi fellegvárat, és az Ehrenburg-palota lenyűgöző kertjét. Utolsó napunkon a fájó búcsúzásé volt a főszerep, sok időnk viszont nem maradt a szomorkodásra, ugyanis Regensburg középkori belvárosa felé vettük az irányt. A déli orgonajátékot már a Szent Péter katedrálisban élvezhettük.

A hazautat az öröm, a hála és a viszontlátás reményének gondolata hatotta át. Köszönettel tartozunk Komárom város vezetőségének, akik a kisbusz kölcsönzésével támogattak minket, illetve hálával tartozunk Lányi Zsófia tanárnőnek és Csonka Tamás tanár úrnak is, akik a kísérőtanár szerepe mellett magukra vállalták a gépkocsivezetés cseppet sem könnyű, veszélytelen feladatát.

Úgy gondolom, az itt töltött idő nemcsak tudásunk gyarapítását, hanem személyiségünk fejlődését is jelentősen eredményezte. Büszkeséggel töltött el, ahogy diákjaink az iskolában megszerzett tudást napról napra magabiztosabban alkalmazták.

Tóth Lilla

kísérőtanár